Lelki védekező rendszer
Ahogyan a testednek van immunrendszere a fertőzések kivédésére, a lelkednek is van védekező rendszere, hogy megakadályozza az elfogadhatatlan vagy ártalmas impulzusok káros hatását. Mi több, két különböző védelmi rendszert is használsz a pszichés védekezésben, az egyiket tudatosan, szándékoltan, a másikat tudattalanul, automatikusan.
Megküzdési módok
Megoldási stratégiák
Mikor személyes vagy kapcsolati problémákkal, stresszhelyzetekkel találkozol, tudatos erőfeszítést teszel annak érdekében csökkentsd a stresszt, a szorongást. Hogy a választott stratégia mennyire hatékony, az függ a konfliktus típusától, a te személyes jellemzőidtől, és a körülményektől is.
Adaptív
Általában az a megküzdés adaptív, ami segít csökkenteni az átélt stresszt. Például, ha felkészülsz a várható nehézségre, és arra, hogy hogyan fogsz megküzdeni vele, kevésbé lesz szorongáskeltő, mintha váratlanul érne.
Nem adaptív
Lehet, hogy olykor olyan megküzdéssel próbálkozol, ami csökkenti a tüneteket, de fenntartja, sőt, akár felerősíti a problémát. Például ha egy pánikzavarral küzdő azzal próbálja megelőzni a pánikrohamokat, hogy mindig elkísérteti magát mindenhova, lehetőséget sem ad magának arra, hogy megtapasztalja, hogyan tud egyedül boldogulni.
Nemenként különböző
Vannak jellegzetes különbségek s a nők és a férfiak megküzdési módjaiban, amik természetesen az általánosan különböző működésükből fakadnak. Ezeket legjobban evolúciós nézőpontból érthetjük meg, ha belegondolunk, hogy a szerepük és feladatuk milyen megküzdésre hajlamosítja őket.
Üss vagy fuss
A férfiaktól általában több önállóságot és megoldásokat várunk el. Ennek megfelelően stresszhelyzetben a problémára fókuszálnak, és hajlamosak nem segítséget kérni, hanem vagy harcba szállnak, vagy ha úgy látják, ez nem vezethetne sikerre, elmenekülnek.
Vigyázz és barátkozz
A nők inkább az érzelem-központú megküzdésre fókuszálnak, elsődleges céljuk a gyermekük óvása, és a kapcsolat felvétele másokkal, akik megvédhetik. Általában tehát könnyebben kérnek segítséget, és fontos nekik a stresszhelyzet által kiváltott érzelmeik kezelése.
Természetesen ezek a mintázatok nem kizárólagosak, mindkét nem képes mindkét fajta megküzdésre, és gyakran a helyzet határozza meg, hogy éppen melyiket alkalmazzák.
Elhárító mechanizmusok
Tudattalan védelem
Sigmund Freud lánya, Anna Freud volt az első, aki rendszerezte azokat a tudattalan védekezéseket, melyeket elhárító mechanizmusoknak nevezett el. Ezeknek, szemben a megküzdési módokkal, nem annyira a valósághoz való igazodásról szólnak. Inkább az a szerepük, hogy megváltoztassák, elnyomják vagy torzítsák a valóságot, hogy a szorongás és az elfogadhatatlan késztetések ne veszélyeztessék a működésünket. Ilyen módon „jó”, elfogadható magyarázatokat alkotunk a viselkedésünk magyarázatára.
Jó vagy rossz?
Elhárító mechanizmusokat mindenki használ. Azért alakultak ki, hogy ne érezz túl nagy szorongást, ne szóljanak meg a környezetedben élők, és hogy az olyan helyzeteket is el tudd viselni, amikkel pillanatnyilag nem tudsz megküzdeni. Csak akkor válnak problémássá, ha az egyiket túl gyakran kezded használni, és az olyan magatartáshoz vezet, ami a fizikális vagy lelki egészségedre rossz hatással van.
Melyik dominál?
Három csoportba szokás sorolni az elhárító mechanizmusokat, aszerint, hogy mennyire érett személyiségre jellemzőek. A pszichológus tehát azzal is foglalkozik, hogy megfigyelje, melyik csoportba tartozó elhárítások dominálnak nálad. Ez segít neki a diagnózis meghatározásában és a kezelés megtervezésében is.
1. Primitív
Ha primitív elhárításokat használsz, mások éretlennek, nehéz természetnek, elérhetetlennek érezhetnek. Ezek gyakori alkalmazása szinte mindig jelentősen megnehezíti, hogy megküzdj a külvilágból érkező nehézségekkel.
Tagadás
Tipikus példa a primitív elhárításokra a tagadás, vagyis az érzékelés adatainak semmibe vevése. Segít távolságot tartani közted és az élményeid között, de nem old meg problémákat. Például egy alkoholbeteg felesége tagadhatja, hogy a férje iszik, annak ellenére, hogy látja. Ezzel ideiglenesen „kiiktatja” a problémát, de ettől a helyzet természetesen nem fog megváltozni.
2. Neurotikus
A neurotikus szintű elhárítások rövidtávon segíthetik a helyzetekkel való megküzdésed, de hosszú távon gyakran problémákhoz vezetnek a kapcsolatokban, a munkában vagy általában az élet élvezetében, ha általánossá válik a használatuk.
Reakcióképzés
Egy gyakran használt neurotikus elhárítás a reakcióképzés, mikor egy elfogadhatatlan vágyat vagy késztetést az ellentétébe fordítasz át. Általában az ellentétes késztetés túlhangsúlyozásával is együtt jár. Az „igen drágám” típusú kommunikációról van szó, amikor például a feleség haragszik a férjére valamiért, de nem akar gyerekek előtt veszekedni, ezért minél mérgesebb, annál kedvesebben feleli a férjének mindenre, hogy természetesen igaza van.
3. Érett
Az érett elhárító mechanizmusokat használva azt érezheted, hogy nálad van a kontroll. Képes vagy egymásnak ellentmondó érzéseidet és gondolataidat integrálni és hatékony maradni.
Szublimáció
Érett elhárítás például, ha szublimálod, vagyis társadalmilag elfogadható formában éled ki a késztetéseidet. Ez jelenthet művészi (például festészet) vagy hétköznapi (sütés-főzés) értelemben vett alkotást, de akár a szakmaválasztásban is megnyilvánulhat (a hentes vagy a sebész például jó cél érdekében használja fel agresszív késztetéseit).
Amit a terápia ad
A pszichoterápia során fókuszba kerülnek a megküzdési módok és az elhárító mechanizmusok is. Lehetőséged nyílik arra, hogy megismerd a tipikus működéseidet, és arra is, hogy egyre inkább az érettebbeket és adaptívabbakat használd.