Az alvászavarok kezelése
Alváshigiéné
Sok esetben az alvászavar okai vagy súlyosbító tényezői között szerepelnek a nem megfelelő alvási szokások. Ezek lehetnek a túl késői és rendszertelen időpontban való lefekvés, az alvás fizikai körülményeivel kapcsolatos problémák, az elalvást akadályozó tevékenységek végzése lefekvés előtt, vagy számos más dolog. A megfelelő alváshigiénés szokások kialakítása önmagában is jelentheti, vagy nagyban segítheti az alvászavarok kezelését. Sokat tehetsz a pihentető alvásért már az alábbi alapszabályok betartásával is:
- Tartósan rossz hangulat
- Reménytelenség, elhagyatottság érzése
- Örömkészség, öröm érzésének elvesztése
- Csökkent érdeklődés, a megszokott, korábban kedvelt tevékenységekkel szemben
- Alvászavar (álmatlanság, vagy akár aluszékonyság)
- Feszültség, vibráltság érzése, vagy energiátlanság, enerváltság: agitáltság vagy gátoltság
- Fáradtság/fáradékonyság
- Csökkent figyelem és koncentráció, gondolkodás meglassultsága, memória problémák
- Testsúlyváltozás: étvágycsökkenés, vagy étvágy fokozódása, adott esetben túlevés
- Indokolatlan félelem, bűntudat érzése
- Halállal kapcsolatos, akár öngyilkossági gondolatok
A mániás fázis tünetei
- Megnövekedett önbizalom, csökkent önkritika és önkontroll
- A tevékenységek csökkent hatásfoka a könnyen terelődő, pontatlan figyelem miatt
- Grandiózus elképzelések, küldetéstudat, kiválasztottság érzése
- Alvásigény csökken
- Hedonista viselkedés, szenvedélyek hajszolása (akár veszélyt is jelenthet az egyénre nézve) a következmények figyelembe vétele nélkül
- Szexuális aktivitás, libidó növekedése
- Túlköltekezés
- Túlzott aktivitás, fáradhatatlanság, kimeríthetetlenség érzése
- Gondolkodás és beszéd tempójának gyorsulása (válhat logikátlanná, követhetetlenné)
Gyógyszeres terápia
Paradox módon az altatók szedése – bár rövidtávon igen hatékonynak tűnhetnek – hosszútávon inkább súlyosbítja az alvászavart. Megváltoztatják ugyanis az elalvás természetes mintázatát, illetve hozzászokáshoz is vezethetnek, ekkor pedig már újabb problémaként jelentkezik, hogy nem is sikerül nélkülük aludni.
Az altatószer-függőség lényege, hogy a rendszeres altatószer használattal csökken az altató hatás, mivel megszokás alakul ki. Ezért egyre inkább növelni kell az adagot, a nappali hatások (álmosság, figyelemzavar) a dózis emelésével pedig csak egyre kifejezettebbek lesznek, ill. a megvonás jelentős visszacsapással jár (kiújulás, megvonási tünetek). A gyógyszer-addikció rejtett maradhat egy ideig, akár évekig is, és csak a megvonás idején fellépő kellemetlen tünetek ébresztik rá a személyt a problémára.
Társbetegségek kezelése
Az eredményes kezeléshez szükséges az esetleges háttérben álló betegségek felderítése, és azok megfelelő gyógyítása, hogy a tünetként jelentkező alvászavar is elmúljon.
A depresszió egyik fő jellegzetessége az alvászavar. A depressziós személy rendszerint nem az elalvásra, inkább az éjszakai felébredésre panaszkodik, tipikus tünet a kora reggeli felébredés. Az alvászavar és a depresszió súlyossága általában egymással arányos. A pánikbetegek 5-10%-ánál a rohamok kizárólag alvásban jelentkeznek, és még többen vannak, akiknél az alvásban és ébrenlétkor jelennek meg az attakok.
Az idős embereknél jóval kevesebb időt töltenek mély alvásban, mint a fiatalok. Gyakran szenvednek altatószer abúzusban, egyes altatók pedig nappali aluszékonyságot, memóriazavarokat okozhatnak. A drog- és alkoholhasználat nemcsak oka, hanem szövődménye lehet az alvászavarnak, ha az illető az alváshiányból eredeztethető hangulati, koncentrációs, társas, munkahelyi vagy egyéb problémáit valamilyen szer segítségével szeretné tompítani.
Pszichoterápia
A pszichológus a megfelelő alváshigiénés vagy életviteli szokások kialakításán kívül a lelki okok megszűntetésében is segíthet. Ha az alvászavar hátterében depresszió, szorongásos zavar, vagy életviteli nehézségek állnak, ezek pontos feltérképezése és kezelése vezethet el a tünetek megszűnéséig, hogy éjjel-nappal jó formában lehess.
