Az alábbiakban az alvászavarok leggyakoribb típusairól lesz szó. Mindegyik hátterében számos különböző ok állhat, a rossz szokásoktól a lelki problémákon át a testi betegségekig.
El- és átalvási nehézség
A legáltalánosabb alvásproblémát ez a csoport jelenti. Fáradt vagy, szeretnél aludni, mégsem sikerül. Kavarognak a gondolatok a fejedben, csak bámulod az órát, és még mindig ébren vagy. Vagy újra és újra felébredsz, esetleg ilyenkor kezdődik elölről az elalvással próbálkozás. Netán sikerült az elalvás, de túl korán felébredsz, és már nem sikerül visszaaludni. Az azonban nyilvánvaló, hogy ilyen panaszok mellett a mindennapi feladatok ellátása is nehezebbé válik, és a munkahelyi vagy iskolai teljesítményünk is romlani fog.
A háttérben álló lehetséges okok
Bár nagyon ritkán előfordul elsődleges, azaz önálló betegségként fennálló alvászavar, általában valami másnak az eredményeként jelentkezik. Az elsődleges ok 50%-ban mentális betegség (legtöbbször depresszió, szorongásos zavar, függőség), 25%-ban belgyógyászati vagy neurológiai betegség, és 25%-ban nem betegség, hanem életmódbeli (pl. túl sok koffein fogyasztása) vagy az alvási szokásokat érintő tényező.
Megeshet, hogy azt tapasztalod, bár elég – és egyre több – órát töltesz alvással, és közben nem is ébredsz fel, nappal mégis fáradt vagy. Ilyenkor leggyakrabban depresszió ál a háttérben, de lehet például a súlyos horkolással járó oxigénhiány is. Utóbbi leggyakoribb formája az ún. alvási apnoé, mely elsősorban túlsúlyos, erősen horkoló férfiakat szokott érinteni. Ha valaki alvási apnoétól szenved, valószínű, hogy egy éjszaka alatt gyakran, akár több százszor is fel fog riadni a légcsöve részleges vagy teljes elzáródása következtében fellépő oxigénhiányos állapot miatt. A gyakori felriadások következménye az, hogy a személy képtelen rendesen kipihenni magát.
Minőségi problémák
Felléphetnek rendellenes jelenségek is az alvás során, amik megzavarják a pihenésedet. Talán a legismertebb ezek közül az alvajárás, ami azt jelenti, hogy az éjszaka közepén felkelsz, járkálsz, és olyan dolgokat teszel, aminek nem vagy tudatában, és amikre később nem emlékszel. Az alvajárók általában gyerekek, és 1-5%-uk szenved élete során ettől a zavartól.
Problémát okozhat még az éjszakai fogcsikorgatás, vagy akár a felrettenés is – mikor rossz álomból ébredve kiabálsz, hadonászol, és nem veszed észre, hogy már felébredtél. Az alvási rémület szintén inkább gyermekkorban jellemző, és serdülőkorra általában elmúlik, akárcsak az alvajárás.
A cirkadiánritmus-zavarban szenvedők problémája, hogy a saját alvási-ébrenléti ciklusuk valamilyen oknál fogva megborult, nappal álmosak, éjszaka viszont nem tudnak elaludni. Gyakori a több műszakban, éjszaka is dolgozó személyeknél, illetve azoknál, akik gyakran utazgatnak, és rendszeresen átlépik az időzónákat.
A narkolepszia egy viszonylag ritka, súlyos következményekkel járó kórkép, mely során az egyik pillanatban még ébren van, míg a következőben hirtelen és kontrollálhatatlanul elalszik. A narkolepsziás személy nappal aluszékony (rohamszerűen, 1-10 percig tartó ún. alvásattakok), és különösem érzelmi események hatására (pl. nevetés vagy harag) teste hirtelen elveszítheti az izomtónusát, így a beteg magatehetetlenül elesik.