A depresszió okai, kialakulása I.
Eddigi cikkeinkből kiderült, hogy mi a depresszió, milyen formái léteznek , és milyen gyakori, milyen más betegségekkel szokott társulni. Ma a lehetséges kiváltó tényezőket kezdjük körüljárni.
A depresszió esetén talán minden más pszichés betegségnél inkább beindul a találgatás, nem csak a páciensben, de a környezetében is. Biztosan attól van, hogy elhagyta a neje, biztos azért van maga alatt, mert elvesztette a munkahelyét, stb. A depresszió azonban egy betegség, és mint ilyen, nem csupán külső események, de belső, biológiai változások is hozzájárulnak a kialakulásához.
A depresszió hátterében álló főbb tényezők közé tartoznak tehát az interperszonális, kapcsolati, és intrapszichés, lelki történések mellett a gondolkodásbeli és biológiai változások is, de még a társadalmi hatások is szerepet játszanak.
Ma a biológiai és a kognitív szemponttal foglalkozunk bővebben.
Sok-sok embernek segítettünk már legyőzni a depressziót
egyeztess hozzánk időpontot:
A depresszió biológiája
Régi megfigyelés, hogy a depresszió gyakran halmozódik családilag, azaz, akinek a szülője, nagyszülője is depressziós volt, nagyobb valószínűséggel lesz maga is depressziós. Ma már kutatási adatok bizonyítják, hogy a depresszió kialakulásában lényeges szerepe van a genetikai tényezőknek.
Ha volt a felmenőim között depressziós, én is az leszek?
A genetikai meghatározottság nem feltétlenül jelenti ezt (valójában inkább a megterhelő életesemények depressziót kiváltó hatásaira való érzékenység az, ami valószínűleg öröklődik), de ha tudod, hogy előfordult a családban depresszió, és tüneteket tapasztalsz, érdemes mielőbb szakemberhez fordulnod. Másfelől, mivel számos más tényező is hozzájárul a betegség kialakulásához, ha megtanulod kezelni, más gondolkodási mintát, megküzdési módokat adhatsz át gyermekednek, aki így kisebb eséllyel lesz maga is beteg.
Ingerületátvivő anyagok
A depressziós betegeknél a központi idegrendszer három fontos ingerületátvivő anyagának csökkent jelenlétét, alacsonyabb szintű aktivitását figyelték meg. Ha megnézzük, milyen területek szabályozásáért felelősek ezek az anyagok, érthetővé válik, hogyan vezethet depressziós tünetekhez, ha kevés van belőlük.
Napi ritmus
Részben szintén genetikai meghatározottságú, de te is sokat tehetsz azért, hogy az éjszaka-nappal természetes napi ritmusa ne boruljon fel. Ha sikerül mérsékelned az éjszakába nyúló túlórázást vagy éppen sorozatnézést, az aktivitásodat nappalra, a pihenést pedig éjszakára időzíted, máris sokat tettél a depresszió megelőzéséért.
Stresszhelyzetek
A hosszan fennálló nyugtalanító állapotok, megoldatlan konfliktusok, de különösen a hirtelen bekövetkező stresszkeltő helyzetek, mint például a váratlan veszteségek, traumák, de akár nagy hatású pozitív élmények is, fokozzák a stresszhormonok működését. A kutatások számos más kórkép mellett ezt a depresszióval is összefüggésbe hozták.
Depresszív gondolkodás? – kognitív nézőpont
Negatív szűrő
Ahogy első cikkünkben is említettük, depressziós állapotban a világról, önmagadról, a jövőről és a kapcsolataidról is negatív képed alakul ki. Ez olyan, mintha olyan különleges szemüveget hordanál, amin keresztül a negatív események nagyobbnak látszanak, a pozitívak pedig egészen aprónak. Ha valami jó történik veled, talán csak néhány másodpercig örülsz neki, míg egy kisebb rossz élmény is elrontja az egész napod.
Megküzdési módok
Ehhez az általános pesszimista viszonyuláshoz kapcsolódnak még bizonyos tipikus megküzdési módok is. Általában, mikor egy problémába ütközünk, kétféle módon küzdhetünk meg vele: vagy megpróbáljuk megoldani azt, vagy megpróbáljuk a hozzá kapcsolódó negatív érzéseket megszüntetni.
Probléma-fókuszú megküzdés
A probléma megoldására irányuló megküzdési módok közül a depressziósok gyakrabban használják a külső alkalmazkodást, vagyis arra törekszenek (mivel mindenhol el nem fogadásra és kudarcra számítanak), hogy megfeleljenek mások (vélt vagy valós) elvárásainak.
Érzelem-fókuszú megküzdés
Az érzelmi alapú megküzdések közül a depresszióval küzdők igen gyakran használják az érzelmi indíttatású cselekvéseket és a visszahúzódást. Vagyis erősebb érzelmi inger hatására könnyen előfordulhat velük, hogy az erős érzést rögtön valamilyen – nem túlzottan átgondolt – tettbe fordítják át, vagy, hogy visszavonulnak, és feladják az álláspontjukat.
Tanult tehetetlenség
Mivel a depressziós emberek hajlamosak azt feltételezni, hogy mások, a sors, vagy a világ úgyis másképp akarja, és úgyis erősebb, mint ők, elkezdik azt érezni, hogy nincs hatásuk az életük alakítására. Mi több, azt gondolják, hogy ez azért van így, mert ők ilyenek, alkalmatlanok a negatív események elhárítására. Innen már csak egy ugrás, hogy megtanulják, hogy ne is próbáljanak semmit tenni annak érdekében, hogy javuljon a helyzetük.
Mai cikkünkből megtudhattad, hogy milyen biológiai és gondolkodásbeli jellemzők vezethetnek a depresszió kialakulásához. Hogy teljes képet kapj, olvasd el következő cikkünket is, a depresszió pszichodinamikus és rendszerszemléletű magyarázatairól: