„A lányom 16 éves. Nem tud ellenállni az édességnek. Csokiért mindenre hajlandó, a testvéreitől is lopkodja, utána letagadja. Minden mennyiséget megeszik, rendszertelenül táplálkozik. Az alakjával nincs megelégedve, de nem tud parancsolni magának. Próbálunk hatni rá, büntetéssel, tiltással, de semmi nem működik. Lehet, hogy pszichés probléma áll a háttérben? Mit tanácsol?”
Az evéssel kapcsolatos tapasztalatszerzés során az ételt érzelmi értékkel is felruházzuk. Amennyiben ezek a tapasztalatok pozitívak, esetleg jutalmaztak minket étellel kiskorunkban, és örömöt, megnyugvást, a biztonság érzetét kötöttük az ételhez, az evést a későbbiekben is mankóul hívhatjuk, amikor érzelmileg nehéz helyzetbe kerülünk.
Mivel egy tünetet inkább megérteni érdemes, mint eltüntetni, büntetni, tiltani, inkább a gyökereit fontos megkeresni. Mióta nyúl lányuk az édességhez, az ételhez fokozott mértékben? Mi az, amit érzelmileg esetleg pótolhat általa? Adott esetben mi az, amitől úgy érzi, védenie kell magát az étel és a fokozott ételfogyasztás következtében jelentkező felesleg segítségével?
A büntetés nem megoldás, mert gyermeke az ön segítő szándékát érezheti támadásnak is, s értékelheti úgy, hogy nem elfogadhatóak sem az érzései, sem ő maga.
Az okot keressék, a tüneti kezelés pedig inkább legyen konstruktív. Mozogjon együtt a család, kezdve a szülővel, aki mindig saját példáján keresztül tud leginkább hatást gyakorolni gyermekére. Váltsanak együtt életmódot, helyettesítve a cukrot egészséges alternatív édesítőszerekkel. Ezáltal a megértésre és az egészségre helyezik a hangsúlyt, ami a javulás receptje lehet!
Gazdóf Réka párkapcsolati tanácsadó, szexuálpszichológus