Kontrolligényünk és a pánikbetegség
Az eddigiekben szó volt a pánikbetegség jellemző tüneteiről, arról hogy kiket érint, és milyen betegségekkel társul leggyakrabban, illetve a lehetséges kiváltó tényezőkről (3. rész és 4. rész).
Most arról szólunk, hogyan függ össze az énképünk, a helyzetek kontrollálására való igényünk, és a pánikbetegség.
Kirakatban
A közösségi oldalak és szappanoperák világában mindenki igyekszik erősnek, szépnek, csinosnak, tájékozottnak tűnni, miközben illik nagyon kompromisszumkésznek és együttműködőnek is lenni.
A gyengeségeinket, fáradtságunkat, problémáinkat igyekszünk elrejteni mások elől, nehogy kiderüljön, valójában sebezhetőek vagyunk. Ráadásul a világhálón való jelenlétünk miatt egyre hosszabb az az idő, amit mások figyelmében töltünk. Csak mosolygunk, és igyekszünk fenntartani a látszatot, ami mintha mindennél fontosabb lenne.
Feladjuk a kontrollt
Egyre kevésbé merünk például konfliktusba keveredni másokkal, hiszen a nézetkülönbség eltörölné a tejes összhang és egyetértés látszatát. Ezzel viszont elveszítjük a lehetőséget, hogy kontrolláljuk, befolyásoljuk, alakítsunk az életünket. A konfliktus felvállalása adna ugyanis lehetőséget arra, hogy megfogalmazzuk a problémánkat, beszélgessünk róla a másikkal, és megoldás szülessen.
Megfigyelték, hogy azok, akikre jellemzőbb a kontrollvesztettség érzése, akik úgy érzik, hogy nem tudnak változtatni az eseményeken, amiknek ki vannak téve, sérülékenyebbek, több szorongást élnek át, és hajlamosabbak a pánikzavarra.
Rengeteg pánikbetegnek segítettünk már
egyeztess hozzánk időpontot:
A sebezhetőség rejtegetése
Ahogy arról korábbi cikkünkben már volt szó, a pánikrohamtól való félelem akár agorafóbiával is társulhat. Ez nem más, mint a kontrollvesztéstől való félelem, attól, hogy a rosszullétet nem tudja uralni és mások meglátják őt sebezhető állapotában. Ilyenkor könnyedén kialakul egy elkerülő viselkedés, a pánikbetegséggel küzdő nem megy szívesen azokra a helyekre, ahol korábban rohama volt.
Később elkezdi a másokkal való kapcsolatát is csökkenteni, hogy minél kevesebb legyen az az idő, amikor attól kell tartania, hogy „rajtakapják”, hogy nincs is olyan jól, nem is olyan tökéletes az élete, mint hite szerint mindenki másnak.
Elszigetelődés
Ez a visszahúzódás könnyen elszigetelődéshez, magányossághoz vezethet. Emiatt még nehezebbé válik a segítségkérés, a problémák megosztása másokkal, hiszen ha alig beszélünk, hogy is zúdíthatnám rá a másikra, hogy milyen nehéz konfliktusaim vannak, ráadásul még pánikrohamaim is…
Marad tehát a szorongás, amivel egyedül birkózni egyre nehezebb, és az egyre inkább elhatalmasodik, ami természetesen az eredeti nehézségek sokasodásával, elmélyülésével jár, és bezárul az ördögi kör.
Ördögi kör
A kontrollvesztés, a pánik és az elszigetelődés ördögi köre:
Ahhoz, hogy ebből a körből ki tudjon valaki törni, általában segítségre van szükség, leghatékonyabban pedig egy szakképzett pszichológus tud segítséget nyújtani a pánikbetegség és az ahhoz kapcsolódó problémák leküzdésében.
Természetesen a látszat fenntartásának vágya és a szégyenérzet nehezíti a segítségkérést, de ha sikerül összeszedni a bátorságunkat, megtapasztalhatjuk, hogy egy felkészült szakember, nem csak a problémák megoldásában tud segíteni, de a szégyenérzet oldásában is.
Hogy mindez hogyan történik, és hogy mit tehet magáért, aki pánikbetegséggel küzd, arról a következő két cikkünkben írunk. A következő cikk: