Pánik okai: konfliktusok
Az eddigi cikkeinkből kiderült, hogy mi a pánikbetegség, kiket érint leggyakrabban, és milyen betegségekkel társulhat. Legutóbb elkezdtük a lehetséges kiváltó tényezők körüljárását, ezt folytatjuk most.
Freud és ami azóta történt – pszichodinamikus nézőpont
Ismerjük azokat a Freudról – sokakban általában a pszichológusokról – élő képet, hogy mindent a szexualitásra vezetnek vissza. Tény, hogy annak idején Freud a szorongást valóban a felgyülemlő szexuális feszültségekkel, illetve az azokkal kapcsolatos konfliktusokkal kapcsolta össze. Ma azonban már úgy gondoljuk, hogy ezen kívül számos más nehézség is jelentheti a probléma gyökerét.
A pánikbetegség hátterében felmerülő néhány fontosabb konfliktus
Ilyesfajta nehézségekkel azonban mindannyian találkozunk nap mint nap, ezek tehát önmagukban nem adnak elegendő magyarázatot a pánikbetegség kialakulásáról. A pontosabb megértés kedvéért vegyük például a veszteségélmény esetét, amely egyes elméletalkotók szerint 47%-ban jelen van a pánikbetegség kialakulását megelőző hat hétben.
Legyen szó szakításról, halálesetről, a munkahely vagy a lakóhely elvesztéséről, olyasmi tűnik el az életünkből, ami az alapvető biztonságérzetünkhöz szükséges. Azok, akiknek a számára a korábbi élményeik miatt különösen fontosak ezek a külső tényezők a belső biztonságérzetük megtartásához, hevesebb szorongással reagálnak a veszteségélményekre, tehát veszélyeztetettek a pánikbetegség szempontjából.
Rengeteg pánikbetegnek segítettünk már
egyeztess hozzánk időpontot:
A kapcsolatok szerepe – Rendszerszemlélet
A rendszerszemlélet a családi rendszert olyan egységnek tekinti, amely együtt több, mint az egyes családtagok működése egyesével. Feltételezi, hogy a család az egyensúlya fenntartására törekszik akár olyan áron is, hogy az egyik családtagnál a változásokra reagálva tünetek jelennek meg.
Példaképpen nézzük egy olyan esetet, ahol az apa magasabb végzettséget szerez és előléptetik, és ezzel nagyjából egy időben az egyik gyermek pedig bejelenti, hogy önálló életet kezd, elköltözik otthonról.
Az anyában, aki eddig többet keresett a férjénél, a családon belüli hierarchia-viszonyok megváltozása és a várható veszteségélmény hatására megnőhet annyira a szorongás, hogy pánik tünetei lesznek. Ezek a tünetek pedig több törődést válthatnak ki az apából és a távozni készülő gyermekből, aki talán el is halasztja a költözést – így fennmarad a korábbi egyensúly.
Természetesen más szereplőkkel, más helyzetek is kiválthatják a szorongás túlzott megnövekedését, példánk csupán azt mutatja be, hogyan hatnak egymásra a családtagok élményei, és hogyan szolgálhatják a tünetek a család egyensúlyának fenntartását.
A mai cikkben a pánikzavarok pszichodinamikus és rendszerszemléletű magyarázatairól volt szó, amiből megtudhattuk, hogy a háttérben olyan nem tudatos tényezők is állhatnak melyek a lelki, vagy éppen családi egyensúlyunk elvesztésétől való félelemből fakadnak.
A következő cikkben a pánik, az önmagunkról alkotott kép, és a kontrolligény összefüggéseiről olvashatsz: