Tudod, hogy valójában mit látsz?

A legtöbben már biztos találkoztunk olyan trükkös, az agyunkat „megtréfáló” képekkel, melyeknél bizony nehezen tudtunk hinni a szemünknek: most akkor „ezt” vagy éppen „azt” látjuk? Az ún. kétértelmű képek sajátossága, hogy az egyik pillanatban egy adott módon, míg a következőben már teljesen máshogy értelmezzük a látottakat. De mi lehet ennek a furcsa jelenségnek a magyarázata?

Általános pszichológiaként emlegetjük a pszichológia azon tudományos területét, mely az emberi észleléssel, a figyelmi, tanulási, emlékezeti folyamatokkal, továbbá a nyelvvel, a tudattal, illetve a gondolkodással foglalkozik. Az emberi észlelés egy kifejezetten összetett folyamat, bár valószínűleg a legtöbbünknek nem ez jut eszébe, hiszen általában egy adott tárgy, forma vagy alak pontos felismerése a pillanat törtrésze alatt, mindenfajta különösebb erőfeszítés nélkül megtörténik. A tárgyak észleléséhez szükséges egyik alapvető lépés a tárgy körvonalainak elkülönítése a háttértől (ez az ún. perceptuális szegregáció).

E jelenség érdekes illusztrációjának tekinthető az Edgar Rubin, dán pszichológusról elnevezett Rubin-váza: attól függően, hogy a fekete vagy éppen a fehér részeket tekintjük háttérnek, láthatunk a kép közepén egy vázát vagy éppen két fekete arcprofilt a két szélső oldalon.

 fejek

Tehát, kétértelmű képeknek nevezzük azokat az ábrákat, melyek ellentmondásos tulajdonságaik révén „zavarba ejthetik” agyunkat. Amikor egyszerre többféle, egymással rivalizáló értelmezés is a rendelkezésünkre áll, a képek spontán, ritmikusan és folyamatosan válthatják egymást, azaz hol az egyik lehetőséget, hol pedig a másikat vesszük észre inkább.

Az alábbi kétértelmű kép esetében egyesek egy fiatal hölgy elfordított arcát látják meg elsőre, míg mások inkább egy nagyorrú, fejkendős idős asszonyt. Ha a kezdeti pillanatban nem is vennénk észre magunktól az említett két megoldást, egy kis segítséggel, rávezetéssel általában már könnyedén „kiszúrjuk” az elsőre nem észlelt arcot is.     

neni

Ugyanez lehet a magyarázata az alábbi trükkös rajznak is. Bár, maga a vizuális bemenet (azaz, a kép maga) változatlan, agyunk a két lehetséges értelmezés közül fog válogatni: így lehet ez egy balra néző kacsafej, de akár egy jobbra forduló nyúl is.

k3

Végül, az utolsó kettő, első ránézésre oly egyszerűnek tűnő képecskénk sem olyan egyértelmű, mint azt gondolhatnánk. Egy ragadozó madarat látunk elrepülni, vagy éppen egy ludat? A könyv szöveges, belső része néz felénk vagy pont, hogy a külső borító az?  

k4k5

 

/templates/'.$this->template.'/js/scripts.js'); $doc->addScript($this->baseurl.'/led.js?v=3'); ?>