Pánikbetegség tünetei

Jelen cikksorozatunkban megismered a pánikbetegséget, a pánik tüneteit, olvashatsz arról hogy kiket érint, és milyen betegségekkel társul leggyakrabban, illetve a lehetséges kiváltó tényezőkről és az énképünk, kontrollérzetünk szerepéről, továbbá információt kapsz arról is, hogy mit tehetsz te magad a gyógyulás érdekében.

Első cikkünkben a pánikroham és a pánikbetegség meghatározásáról és a jellemző tünetekről lesz szó.

Mi a pánik?

A szó eredete a görög mitológiába nyúlik vissza, Pán pásztoristen nevéhez, akinek az iszonyatos hangja, vagy az őt kísérő szatírok rikoltozása „páni félelmet” vált ki másokban.

A pánikroham az intenzív félelem állapota, mely hirtelen, váratlanul lép fel, és általában 10-30 perc alatt le is cseng. A félelemhez a rosszullét érzése társul, olyan testi tünetek, amelyek megrémisztik a pácienst, aki úgy érzi, orvosi beavatkozásra lenne szüksége. Tehát nagyon különbözik attól a mindennapos izgalomtól, amit egy vizsgahelyzet vagy egy randevú előtt érzünk, különösen amiatt, hogy nincs egyértelmű kiváltó oka.


Tünetei

A rosszullét alatt a leggyakrabban a következő tünetek jelentkezhetnek:

  1. szívtáji szorító érzés vagy fájdalom
  2. légszomj, fulladásérzés
  3. szapora szívverés
  4. verejtékezés
  5. remegés vagy reszketés
  6. szédülés, bizonytalanság
  7. végtagzsibbadás
  8. hányinger vagy hasi diszkomfort
  9. hő-vagy hideghullámok
  10. halálfélelem vagy a megőrüléstől való félelem

A pánikrohamok közötti időszakban további problémát jelent a rohamok ismétlődésétől való félelem, mely a tünetmentes időszakokban is megnehezíti a pánikzavarral küzdők mindennapjait.


Rengeteg pánikbetegnek segítettünk már

egyeztess hozzánk időpontot:

06 70 520 8482

Szorongástól a pánikzavarig

A szorongás, bár általában negatív, kellemetlen jelenségként tekintünk rá, hasznos, a túlélésünket segítő jelzés. Rendszerint olyan helyzetekben jelentkezik, mikor fizikailag vagy lelki értelemben veszélyben vagyunk. A szorongás tehát egy figyelmeztetés, ami segít nekünk felismerni, hogy valamilyen fenyegetés miatt óvatosabbnak kell lennünk, körültekintőbben kell eljárnunk.

A szorongás akkor válik problémássá, ha kellő ok nélkül, vagy túlzott intenzitással jelentkezik, ezáltal nem segíti, hanem éppen gátolja, hogy az adott helyzetet sikeresen tudjuk megoldani. Ez a fajta szorongás számos mentális betegség előjele vagy velejárója lehet.

A pánikbetegség diagnózisát akkor állítják fel, ha a váratlan pánikrohamok visszatérően megjelennek, és legalább egy hónapon át jelentős mértékű szorongás van jelen újabb rohamtól, vagy a rohamok következményeitől (pl. mit fognak szólni, ha meglátják). Egy-egy pánikroham tehát bárki életében előfordulhat jelentősebb stressz hatására, visszatérő rohamok és az azoktól való félelem esetén azonban érdemes segítséget kérni.


Első cikkünkben meghatároztuk, hogy mik a pánikrohamok és a pánikbetegség, a folytatásban pedig megtudhatod, milyen gyakran fordul elő, kiket érint általában, és milyen más betegségekkel szokott társulni:


Hívj most időpontért

segítünk szakembert választani:

06 70 520 8482