Mentális zavarok a filmekben

Filmes kvíz

A különféle pszichés problémák, mentális betegségek fel-feltűnnek a művészeti alkotásokban is – legyen szó filmekről, regényekről vagy éppen festményekről.

Tesztünkben olyan ismertebb, akár már ikonikusnak is mondható filmekkel találkozhatsz, melyek főszereplői valamilyen mentális zavarral küzdöttek. Egyes filmek igaz történet alapján, valódi személyek életét feldolgozva készültek, míg mások cselekménye a képzelet szüleménye, de minden egyes alkotásnak sikerült viszonylag hitelesen ábrázolnia az adott kórképet.

Teszteld tudásod: felismered-e a különféle mentális zavarokat a filmes alakításon keresztül?

Válaszd ki a felkínált három lehetőség közül, amelyiket a leginkább helytállónak gondolod az adott filmes karakterre vonatkozóan! A kvíz végén az Elküldöm gombra kattintva láthatod a helyes megoldásokat.

Egy csodálatos elme (2001)

a-beautiful-mind.jpg

Ebben a filmben Russell Crowe színész John Forbes Nasht, a visszahúzódó, kicsit bogaras nyugat-virginiai matematika zsenit játssza, aki elméletével rövid időn belül felforgatja a huszadik századi tudományos gondolkodás alapjait. Megbecsült tudományos személyiséggé válik, az amerikai hadsereg kódfejtő szakértője, sőt a szakmai sikerek mellett magánélete is kiegyensúlyozottnak látszik, amikor is kiderül: élete legfontosabb emlékei, a számára legkedvesebb emberek csak az ő fejében léteznek.
 
Nash legjellegzetesebb tünetei közé tartoztak paranoid, üldöztetéses téveszméi (pl. a vörös nyakkendőt viselők mind az ellenük szövetkező kommunisták), hallucinációi, másokkal szembeni bizalmatlanság, gyanakvás, állandó kételkedés – még a legközelebbi ismerősei hűségében is.

szkizoid személyiségzavar
bipoláris I. zavar
paranoid szkizofrénia

A bárányok hallgatnak (1991)

bárányok.jpg

E klasszikusban Anthony Hopkins az intelligens, kifinomult és perverz kulináris élvezeteknek hódoló, börtönviselt pszichiáter és sorozatgyilkos Hannibal Lecter szerepében mára már mítoszt teremtett.
 
Karakterét az alábbi tulajdonságok jellemezték: simulékonyság, felületes báj, nagyzásos önértékelés, lelkiismeretnek, bűntudatnak hiánya, mások manipulálása és uralása, empátiahiány, a társas normákhoz és törvényekhez való alkalmazkodás nehézsége.
 
 pszichopátia, antiszociális személyiségzavar
 borderline személyiségzavar
 hisztrionikus személyiségzavar

Harcosok klubja (1999)

Edward-in-Fight-Club-edward-norton-562436_1600_900.jpg

A film egy jól szituált, de kiábrándult, félénk és konfliktuskerülő fiatalember, Jack (Edward Norton) történetét meséli el. A férfi önismereti terápiás csoportokba jár, mégsem kerül közelebb valódi énjéhez és embertársaihoz, egészen addig, amíg véletlenül összeismerkedik a férfias és magabiztos Tylerrel (Brad Pitt), akiben felfedezi hiányzó tulajdonságait. Tyler egy különös, titkos társaság megalapításával próbál megszállottan úrrá lenni a világ káoszán, így jön létre egy pincében a Harcosok Klubja, egy illegális bokszklub. A film végefelé következik be a drámai fordulat: kiderül, hogy a két főszereplőnek hitt személy egy és ugyanaz, tulajdonképpen mindketten Jackhez tartozó személyiség-részek.
 
E ritka kórképet a film alapján az alábbi jellemzőkkel írhatnánk le: külön alszemélyiségek kialakulása, egyidejű létezése, ill. ezek spontán váltakozása, melynek következtében az egyes személyiségek utólag nem emlékeznek bizonyos eseményekre, az énérzet felbomlik, az időérzékelésüket torzultnak élik meg, környezetüket pedig valótlannak.
 
 poszttraumás stressz zavar
testdiszmorfiás zavar
 disszociatív identitás zavar

Blue Jasmine (2013)

Blue Jasmine

Cate Blanchett egy olyan előkelő New York-i társasági hölgyet alakít, akinek az élete egyszer csak összeomlik, a házassága tönkremegy. Miután képtelen megbékélni a helyzettel, felveszi a kapcsolatot az elhidegült testvérével, és hozzá költözik, amíg összeszedi magát. A nő megpróbálja leküzdeni az őt kísértő emlékeket, ám egyre mélyebbre süllyed, és döntéseivel mind a saját, mind pedig mások életét megkeseríti.
 
Jasmine viselkedését és személyiségét így jellemezhetnénk: mértéktelenül énközpontú, önszerető, arrogáns is sokszor, a másik ember érzéseit, gondolatait nem veszi figyelembe, magát pedig olyan embernek tartja, akinek különleges jogai vannak, kapcsolatai mind felszínesek, társaira csak azért van szüksége, hogy kiszolgálják, felnézzenek rá és elismerjék.
 

 dependens személyiségzavar
nárcisztikus személyiségzavar
 elkerülő személyiségzavar


Aviátor (2004)

the aviator

Leonardo DiCaprio játssza el Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségeinek egyikét. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte. Ám, hiába a siker és hírnév, Hughesnek mégsem olyan boldog az élete, mint azt hihetnénk: betegsége tünetei fokozatosan ellehetetlenítik az életét.
 
Gondolatai aggodalommal, sőt nemegyszer rettegéssel töltik el (pl. kosztól, fertőzésektől való félelme), rituáléi egyre több időt vesznek igénybe (pl. keze állandó mosása, fertőtlenítése, és pl. kilincshez sem nyúlt puszta kézzel, ruhadarabjait is sokszor inkább elégette), élettere egyre inkább beszűkül (pl. évekig ki sem mozdult otthonából).
 
Az Aviátorból az alábbiakat tudhattuk meg a milliárdos életéről: irracionálisan rettegett az esetleges kórokozóktól, így tisztálkodási rítusok keserítették meg a mindennapjait, ismétlési (pl. bizonyos szavak, mondatok ismételgetése) és rendezési-rendszerezési kényszercselekvései voltak (pl. borsók csoportosítása a tányéron), továbbá pániktünetektől, szorongástól és hangulatingadozásoktól szenvedett.
 

 obszesszív-kompulzív zavar (kényszerbetegség)
paranoid személyiségzavar
 inszomnia zavar


Az órák (2002)

thehours

E dráma három különböző korban élő három nő egy napját mutatja be. Nicole Kidman Virginia Woolf-ot, a huszadik századi világirodalom nagy egyéniségét, a tragikus sorsú írónőt játssza, aki 1923-ban hosszú gyógykezelése után elkezdte írni a Dalloway asszony című regényét. Bár, az írónőnek többször is volt idegösszeomlása, mentális betegsége pedig összetettebb volt a vissza-visszatérő hangulatingadozásoknál, mégis elmondhatjuk róla, hogy irodalmi termékenysége kisebb szünetekkel bár, de töretlen volt egészen az 1941-ben bekövetkezett öngyilkosságáig.
 
A filmben az alábbi tüneteken keresztül nyerhettünk betekintést Virginia egy napjába: lehangoltság, csökkent érdeklődés és örömkészség, alvászavar, étvágytalanság, ingerlékenység, a halállal kapcsolatos visszatérő gondolatok.
 

 major depresszív zavar
 narkolepszia
 premenstruális diszfóriás zavar


Fekete hattyú (2010)

Black Swan Natalie Portman l

E filmben a visszahúzódó, anyja árnyékában élő balerina Ninát Natalie Portman alakítja. Nina elnyeri a Hattyúk tava előadás címszerepét, ám ez komoly elvárások elé állítja a fiatal lányt: az ártatlanságot sugalló fehér hattyún kívül a csábító és gonosz feketét is neki kellene eltáncolnia egy személyben, úgy, hogy közben mindkét szerep merőben más egyéniséget igényelne. Ahogy halad előre a történet, és a nyomás egyre nő, egyre inkább elmosódik a valóság és képzelet közötti határ, a főhős olyan dolgokat kezd el látni, hallani és hinni, melyek nem valóságosak (pl. önmagát véli felfedezni a peronon sétálva, leszbikus jelenete egy másik balett-táncossal).
 
Tehát, mi is történt Ninával a cselekmény kibontakozása során? A realitással való kapcsolatát fokozatosan elvesztette, észlelése torzult, hallucinációktól és téveszméktől szenvedett, izgatottá és szorongóvá vált, mindennek belátása pedig hiányzott, állapota hátterében pedig a nagyfokú stressz állhatott.
 

 generalizált szorongás zavar
pszichotikus állapot, pszichózis
 mániás epizód


Shame – A szégyentelen (2011)

shame-1.jpg

Michael Fassbender alakítja Brandont, a harmincas éveiben járó sikeres és jóképű New York-i férfit, aki nagy elővigyázattal titkolja magánéletét – szerencséjére, a város elég nagy és elég sok lehetőséget biztosít szex-függősége kielégítésére, anélkül, hogy közvetlen ismerősei tudomást szereznének minderről. Ahogy a film története halad előre, egyre jobban megismerhetjük a főhőst, és cselekedeteinek valódi motivációit: az érzelmi kiüresedettséget, kiégettséget, a céltalanságot, a magányt, kétségbeesett menekülését a pillanatnyi élvezetek felé.
 
Brandon problémás viselkedése, állapota az alábbi tünetekkel írható le: szexuális tartalmú gondolatok folyamatos jelenléte, kényszeres maszturbáció, gyakori partnercsere, zavaros és kusza nemi élet, tartós kapcsolatok kialakítására való képtelenség, személyiségváltozás, negatív érzelmi állapotok.
 

  nemi szerep diszfória
  trichotillománia
  nimfománia