Kényszerbetegség, kényszeresség


Nem akarom, de muszáj…

A kényszerbetegeket olyan visszatérő, kellemetlen gondolatok kínozzák, amik szenvedést, szorongást okoznak számukra, mégsem tudják megállítani a gondolat előtörését. A szorongás csökkentése, vagy a félelmet keltő helyzet elkerülése érdekében gyakran ritualizált cselekedetek jelennek meg, amiket indokolatlanul sokszor ismételnek.

Kényszergondolatok

Olyan gondolatok bukkannak fel újra és újra, ami tőled egyébként idegen, nem tartod magadra jellemzőnek, ezért szeretnéd elhessegetni, de nem sikerül. Lehetnek ezek olyan gondolatok is, amiket erkölcstelennek, vannak ijesztőnek tartasz, vagy akár magad sem hiszed, hogy valószínű, mégsem tudsz szabadulni tőle.

Gyakori példák

Számtalan dologra vonatkozhatnak a kényszergondolatok, itt csak a leggyakoribbakat soroljuk fel:

·         bepiszkolódástól, baktériumoktól való félelem

·         önmagára vagy másokra vonatkozó agresszív gondolatok

·         testre vagy betegségre vonatkozó kényszeres aggódás

·         vallási kényszergondolatok

·         szexuális tartalmú kényszergondolatok

·         döntésképtelenség a kényszeres kételkedés miatt

Kényszercselekvések

Annak érdekében, hogy elkerüld a szorongást, megszabadulj a zavaró gondolatoktól, előfordulhat, hogy kialakítasz olyan cselekvéseket, amikkel kontrollálni próbálod őket, vagy megelőzni az elképzelt bajt. Sajnos azonban, általában ezek a cselekvések nem segítenek elűzni a szorongást, viszont egyre több idődet emésztik fel. Akár más, addig fontosnak tartott programokat is feladhatsz a kényszercselekvések kedvéért, sokszor a környezetedben élők figyelmeztetnek, hogy változást látnak rajtad és nem értik a viselkedésedet. Az ő számukra a kényszercselekvéseidnek semmi értelme, megpróbálhatnak lebeszélni, vagy rosszabb esetben kigúnyolhatnak miattuk, de az is lehet, hogy éppen ők bíztatnak, arra,hogy kérj segítséget.

Gyakori kényszercselekvések

Itt szintén csak a leggyakoribbakat gyűjtöttük össze, egyénfüggő, hogy kinél milyen viselkedés válik kényszerré, és milyen rituálé szerint történik pontosan:

·         tisztasági kényszerek

·         ellenőrzési kényszerek

·         rendre, szimmetriára vonatkozó kényszer

·         gyűjtögetési kényszer

·         megszámolási kényszer

·         kényszeres lassúság – a tökéletesség igénye miatt


Egyeztess időpontot pszichológusainkhoz,

akik számos sorstársadnak segítettek már kontrollálni a kényszerbeteget:

06 70 520 8482

Mitől alakulhatnak ki kényszertünetek?

Genetikai hajlam

A kényszerbetegség hátterében igen erős genetikai meghatározottságra derült fény, ami bizonyos agyi területek, illetve agyi ingerületátvivő anyagok megváltozott működését keresztül vezet a tünetek kialakulásához.

Környezeti tényezők

Előfordul, hogy arra hajlamos személyeknél a terhesség, szülés, csecsemő gondozása idején alakulnak ki, vagy erősödnek fel a tünetek. Az átélt stressz mértéke rendszerint összefüggést mutat a tünetek erősségével.

Pszichés faktorok

A szabályok betartására való nevelés és más szorongásos, netán traumatikus élmények (súlyos betegség, haláleset, szülők válása) szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Egy eredetileg semleges gondolat szorongást keltővé válhat, ha egy olyan ingerrel kerül kapcsolatba, ami szorongást idéz elő a személyben. Ha ezeket a kellemetlen érzéseket egy cselekvés csökkenti, ez a cselekedet rögzülhet, rítusként állandósulhat. 


Meggyógyulhatok?

Társuló betegségek

Mivel a kényszerbetegséghez viszonylag gyakran társul depresszió, evészavar, függőség, pánikzavar, vagy valamilyen fóbia, amik olykor el is fedik a kényszeres tüneteket, a diagnózis és a kezelés is szakembert kíván. A kényszereknek lehet akár védő funkciója is, a tudat szétesésétől, a valósággal való kapcsolat elvesztésétől óvhatják a személyt. Ezért fontos a tünetek kezelésén túl megtalálni a háttérben álló okokat, és kiválasztani a megfelelő terápiás eszközöket.

Gyógyszeres terápia

A betegség erős biológiai meghatározottsága miatt minden esetben szükséges a depresszió kezelésében is használatos gyógyszerek alkalmazása. Ezeknek a hatása általában 4-6 hét alatt fejlődik ki, és sokszor éveken át tartó szedésük szükséges. A szorongás és feszültség mértékétől függően a pszichiáter átmenetileg szorongásoldó gyógyszert is javasolhat.

Pszichoterápia

A kényszerbetegség terápiája lassú folyamat, de a szorongás csökkentésén és a kényszerek kontrollálásán keresztül jelentős mértékben mérsékelheti a tüneteket, segíthet az életminőség javításában. Gyógyszeres terápiával kombinálva 80%-ban eredményes – itt is igaz, hogy minél előbb kezdődik el a kezelés, annál jobbak az esélyek.

1. Kognitív terápia

A kényszergondolatok hatástalanításában és a betegség működésének megértésében nagy szerep jut kognitív terápiás technikáknak. Ezek segíthetik a viselkedésterápiás technikák előkészítését is.

A család szerepe

A kényszerbetegek hozzátartozóinak nagy része segítőkészségből vagy a páciens erőszakos követelési nyomán kiszolgálja a tüneteket. Emiatt lehet fontos egy közös konzultáció a családtagokkal, hogy ők is megértsék, mi történik a szerettükkel, és mi szükséges a változáshoz.

2. Viselkedésterápia

Számos technika létezik a kényszergondolatok és –cselekvések csökkentésére. Ezeket a pszichológus elmagyarázza, majd veled együtt alakítja ki a pontos feladatot, amit aztán otthon kell elvégezned, gyakorolnod. Ilyen lehet például a túlceremonizálás, azaz a kényszerek eltúlzása, vagy a gondolatok ismételt leírása, amíg már nem szorongáskeltőek többé.

3. Pszichodinamikus terápia

Részben a szorongást kiváltó tényezők megértésében, részben a tünetek funkciójának a megértésében segíthet a pszichodinamikus terápia. Nagymértékben segíti a társas működőképességet, így megvédhet a kapcsolatok leromlásától, az elmagányosodástól.


Hívj most időpontért

segítünk szakembert választani:

06 70 520 8482


Ajánlott cikkek

/templates/'.$this->template.'/js/scripts.js'); $doc->addScript($this->baseurl.'/led.js?v=3'); ?>