A depresszió okai, kialakulása II.

Eddigi cikkeinkből kiderült, hogy mi a depresszió, milyen formái léteznek, milyen gyakori, milyen más betegségekkel szokott társulni, illetve hogy milyen biológiai és gondolkodásbeli tényezők állnak a hátterében. Ma a pszichodinamikus, rendszerszemléletű és társadalmi okokról lesz szó.


Lelki tényezők – a pszichodinamikus magyarázat

Korai veszteség

A pszichodinamikus elméletek egy, az első életévekben történő jelentős veszteségélményt feltételeznek a depresszió hátterében. Ez a veszteség lehet például az anya távolléte egy kórházi kezelés miatt, vagy egy fontos személy szeretetének vélt vagy valós elvesztése, egy csalódás is, mint mikor az anya saját depressziója miatt nem tud megfelelő örömmel, kíváncsisággal és figyelemmel viszonyulni a babához.

Ambivalencia

Emiatt a veszteség miatt a gyermekben egyszerre lesz jelen az anyja iránti szeretet és a rá irányuló harag, amiért elhagyta, ettől elbizonytalanodik, hogy hogyan is viszonyuljon hozzá, (hiszen nem bánthatja azt, akit szeret,) illetve kétség ébred benne saját szerethetőségét illetően. Később, felnőttkorában a veszteségélmények és krízisek ezt a korai élményét idézik fel. Az ambivalencia miatt haragját vagy negatív érzéseit nem fejezheti ki, ezért azt befelé fordítja, ami bűntudattal és önvádlással jár.

A három fő törekvés

Egy másik elmélet szerint három dologra törekszünk az életben:

1.       legyek értékes és szeressenek

2.       legyek erős, és különb másoknál

3.       legyek jó, és szeressek valakit

Ha veszteségélmények és kudarcok miatt nem tudunk megfelelni ezeknek a törekvéseknek, akkor olyan nagy feszültség alakul ki az ideális és az aktuális énkép között, hogy az depresszióhoz vezethet.

Másért élni

Azt is megfigyelték, hogy sok depressziós nem önmagáért él, hanem egy másik személyről való gondoskodás, vagy egy cél, törekvés, ideál hajtja. Ez természetesen részben, egészséges mértékben mindannyiunkra igaz, de ha túlzóvá válik, és az ember nem érzi ebben jól magát, de nem tud rajta változtatni, és azzal szembesül, hogy nem kapja meg a várt elismerést, nem éri el a kitűzött célt, az is vezethet depressziós tünetekhez.


Sok-sok embernek segítettünk már depressziója kezelésében

egyeztess hozzánk időpontot:

06 70 520 8482

A kapcsolatok szerepe – Rendszerszemlélet

A rendszerszemlélet a családi rendszert olyan egységnek tekinti, amely együtt több, mint az egyes családtagok működése egyesével. Feltételezi, hogy a család az egyensúlya fenntartására törekszik akár olyan áron is, hogy az egyik családtagnál a változásokra reagálva tünetek jelennek meg.

Szigorú szabályok

A családterápiás kutatások úgy találták, hogy a depresszió gyakrabban fordul elő olyan családból származó személyeknél, ahol a családi szabályoktól való eltérést nem tolerálják. Ha például valaki szeretne más városba költözni a jobb karrierlehetőségek miatt, vagy éppen művészi pályára lépne annak ellenére, hogy a családban eddig mindenki kereskedő volt, egy merev családi rendszer ebben megakadályozhatja. Ekkor frusztráltnak érezheti magát, bűntudata támadhat, hogy véteni akart a család ellen, és "kompromisszumként" az illetőnél depresszió alakulhat ki, hogy a családi egység érzete ne sérüljön.

Az agresszió tiltása

Ennek egy speciális esete lehet, mikor az agresszió minden formája elfogadhatatlan a családban. Az ilyen családokban gyakran sok a frusztráció, mégsem lehetsz ingerült, nem bosszankodhatsz, főleg nem „támadhatsz” még csak szavakkal sem senkire. Ilyenkor az összes agresszív késztetés legátlódik, és az eredeti frusztrációhoz hozzáadódik a bűntudat.

A fenti példákon kívül számos más helyzet és szabályrendszer lehet, amiben a családi egyensúly fenntartása érdekében valakinek depressziós tünetei keletkeznek. Ezért fontos minden esetben a családi viszonyok feltérképezése is. Ha megértjük, hogy milyen családi tényezők járulnak hozzá a tünetek kialakulásához vagy fenntartásához, ha kimondódnak ezek a rejtett szabályok, lehetőség van változtatni rajtuk.



Társadalmi hatások

Ha még egy lépéssel távolabb lépünk a depressziós személytől, a családon túl a társadalom hatásait is megvizsgálhatjuk, amiben élünk.

Értékzavar

Manapság a termelékenység, a siker, a tökéletesség korszakát éljük. Az üzenet az, hogy „valósítsd meg önmagad”, „törj a csúcsra”. Ugyanakkor a siker fogalmába a vonzó partner és a gyönyörű, jól nevelt, jól tanuló gyerekek is beletartoznak. Ha belegondolunk, a ma már gyakran túlhaladottnak minősített, „múltszázadi” értékek inkább az összetartásról, a meleg otthoni környezetről és az egymásra fordított figyelemről szóltak. A fogyasztói társadalom viszont olyan értékeket hoz létre, mint például a fent felsorolt gazdagság, siker, tökéletesség. Ezek olyan magasra teszik az elérendő mércét, az "ideált" számunkra, hogy a valóság ehhez képest sokszor lelombozó tud lenni, és csalódást, sikertelenség-érzést hoz magával.

Elidegenedés

Az egyéni célok hajszolása nem segít, hogy sikerüljön tartoznunk valahova, legyen közösség, amiben otthon vagyunk, akikre számíthatunk. Egyedül pedig az összes célkitűzés nem valósítható meg egyszerre. Gyakran épp a párkeresés és a családalapítás tolódik ki, vagy marad el a túlzott önmagunkra, céljainkra figyelés miatt, és a társasági élet hiányában.

Tünet vagy jellemhiba?

Ha valaki a fenti, modern követelményeknek nem felel meg, például mert depressziós, a társadalom szívesen süti rá a lustaság, gyengeség, jellemhiba bélyegét. Hiszen ha belegondolnának, hogy erről a páciens nem tehet, nem az ő hibája, csak megtörtént vele – mint ahogy arról sem tehetünk, ha influenzásak leszünk – , úgy kellene éreznie mindenkinek, hogy ez vele is megtörténhet – az pedig ijesztő  lenne…

A lehetőségek világa

Olyan világot élünk, amiben elvileg mindent lehet. A tiéd lehetne legnagyobb lapos képernyős TV, a legtrendibb ruhatár, a legmenőbb autó, még ki sem kell mozdulnod érte, az interneten is megrendelheted. Ha nincs pénzed, az sem baj, kaphatsz hitelt. Ez az elmélet. Gyakorlatilag pedig most is, mint eddig mindig, anyagi, fizikai és lelki korlátok határozzák meg, hogy kinek mire van valójában lehetősége. Az elméleti és valóságos lehetőségek különbsége viszont gyakran olyan nagy, hogy önmagában ettől „vesztesnek” érezheti magát az ember.

Mindez nem jelenti azt, hogy nem is lehet másképp. Ezek a társadalmi hatások csupán körülmények, ha gondolkodsz róla, lehetőséged lesz átgondolni, hogy merre is haladsz, mit is tartasz személyesen fontosnak, és vajon valóban baj-e, ha „csak” azt szerzed meg, amit igazán szeretnél.


Mai cikkünkben a depresszió pszichodinamikus és rendszerszemléletű magyarázatairól, illetve a hajlamosító társadalmi hatásokról volt szó. A következő két cikkünkben eláruljuk, mit tehetsz te magad a depresszió ellen:


Hívj most időpontért,

segítünk szakembert választani:

06 70 520 8482

 
/templates/'.$this->template.'/js/scripts.js'); $doc->addScript($this->baseurl.'/led.js?v=3'); ?>