A Facebook mint „hangulatgyilkos”

Több, mint egy milliárd ember használja nap mint nap a Facebookot. Álljon indíttatásuk hátterében valamilyen személyes kép- vagy élménymegosztás, esetleg csak a legfrissebb történésekről való tájékozódás vágya, a Facebook méltán tekinthető jelenleg a világ legnépszerűbb közösségi oldalának. Ezért is lehet meglepő az alábbi tény: kutatások igazolták, hogy a gyakori Facebook-használat és az élettel való elégedettség alacsonyabb szintje összefüggést mutat. De mégis milyen mechanizmusok vezethetnek el idáig, miért ronthatja el kedvünket fiókunk nézegetése?

Az elvesztegetett idő elszomoríthat

Egy 2014-es tanulmány szerint az embereknek csak mintegy 9%-a használja a Facebookot arra, hogy „szocializálódjon”, ismerőseivel kommunikáljon, azaz társas tevékenységekben vegyen részt a közösségi oldal segítségével. Helyette a legtöbb felhasználó inkább véletlenszerűen oszt meg különféle tartalmakat – azonban, a kutatók szerint ezek nem vezetnek az elégedettség érzéséhez. Különleges jelenség figyelhető meg a Facebook-oldalak használatával kapcsolatban: a vizsgálatban résztvevő személyek drasztikus hangulatromlást tapasztaltak, miközben a Facebookot böngészték, míg más weboldalak nézegetésekor ez a negatív érzelmi változás egyáltalán nem volt jellemző. Lehangoltsághoz vezethet az is, amikor kijelentkezve a felhasználói fiókunkból úgy érezzük, hogy elpazaroltuk az időnket, semmi hasznosat és érdemlegeset nem csináltunk a közelmúltban.

fb ido

Az irigykedés közvetve akár depressziót is okozhat

Egy friss tanulmány szerint az ismerőseinkre való állandó irigykedés – elnézve mások vidám bejegyzéseit, a nyaralásukról készített izgalmas fotókat, a megörökített és megosztott megható családi pillanatokat – azáltal, hogy rávilágít saját életünk, adott esetben problémás, vagy hiányzó területeire, közvetve akár depresszió kialakulásához is vezethet. Ugyanis, az ember hajlamos a különféle szempontok, helyzetek alapján történő folyamatos társas összehasonlítgatásokra, és a már említett példák következtében úgy érezhetjük, hogy másoknak sokkal boldogabb az élete, mint a miénk.

De miért is facebookozunk ennek ellenére is?

Ahogy már fentebb leírtuk, a Facebook bizony nagy árat követel tőlünk az érzelmeinket, hangulatunkat illetően – akkor mégis mi lehet az oka annak, hogy a felhasználók több, mint 70%-a napi szinten használja fiókját? A kutatók szerint erre az ún. „érzelmi elvárás” jelensége szolgálhat magyarázatul, melynek lényege, hogy az emberek valamiért úgy hiszik, hogy egy kis facebookozástól majd jobb kedvre fognak derülni. A többség valamilyen oknál fogva úgy véli, hogy már húsz percnyi Facebook-használat is fokozhatja/javíthatja hangulatukat, és nem ismerik fel, hogy valójában ennek pont az ellenkezője történik. Az ördögi kör pedig beindul – pl. egy kis szünetet tartunk stresszkeltő munkánk közepette, hogy megnézzük Facebook-oldalunkat, azonban ez a várt hatással ellentétesen, negatív irányban fogja befolyásolni érzelmi állapotunkat… Sajnos, nagy a valószínűsége annak, hogy az egyén nem ismeri fel azt, hogy mi is állhat hirtelen rosszkedve hátterében, így újra és újra, töretlen lelkesedéssel folytatja a közösségi oldal látogatását.

Hogyan előzhetjük meg mindezt?

Jó hír viszont, hogy már az is segíthet, ha tudatában vagyunk annak, hogy a Facebook milyen káros hatással is lehet érzelmi állapotunkra. Először is, igyekezzünk minél kevesebb időt eltölteni a céltalan „görgetéssel”, és ne hagyjuk, hogy a céltalan facebookozás el vegye tőlünk azt az értékes szabadidőt, amely miatt utólag bánkódnánk! Másodszor, kerüljük a társas összehasonlítgatásokat! Tudatosítsuk magunkban azt a tényt, hogy az emberek általában csak életük pozitív eseményeit osztják meg velünk, megpróbáltatásaikat, problémáikat és bizonytalanságaikat már nem fogják közszemlére tenni. Az egyetlen, akivel összehasonlítjuk magunkat csakis a „tegnapi önmagunk” legyen, és mindez pedig a saját fejlődésünk érdekében történjen.

/templates/'.$this->template.'/js/scripts.js'); $doc->addScript($this->baseurl.'/led.js?v=3'); ?>