1. Pánikbetegség meghatározása, tünetei
Jelen cikksorozatunkban megismered a pánikot, a pánik tüneteit, olvashatsz arról hogy kiket érint, és milyen betegségekkel társul leggyakrabban, illetve a lehetséges kiváltó tényezőkről és az énképünk, kontrollérzetünk szerepéről, továbbá információt kapsz arról is, hogy mit tehetsz te magad a gyógyulás érdekében.
Első cikkünkben a pánikroham és a pánikbetegség meghatározásáról és a jellemző tünetekről lesz szó.
Mi a pánik?
A szó eredete a görög mitológiába nyúlik vissza, Pán pásztoristen nevéhez, akinek az iszonyatos hangja, vagy az őt kísérő szatírok rikoltozása „páni félelmet” vált ki másokban.
A pánikroham az intenzív félelem állapota, mely váratlanul, hirtelen lép fel, és általában 10-30 perc alatt le is cseng. A félelemhez a rosszullét érzése társul, olyan testi tünetek, amelyek megrémisztik a pácienst, aki úgy érzi, orvosi beavatkozásra lenne szüksége. Tehát nagyon különbözik attól a mindennapos izgalomtól, amit egy vizsgahelyzet vagy egy randevú előtt érzünk, különösen amiatt, hogy nincs egyértelmű kiváltó oka.
Tünetek
A rosszullét alatt a leggyakrabban a következő tünetek jelentkezhetnek:
- szívtáji szorító érzés vagy fájdalom
- légszomj, fulladásérzés
- szapora szívverés
- verejtékezés
- remegés vagy reszketés
- szédülés, bizonytalanság
- végtagzsibbadás
- hányinger vagy hasi diszkomfort
- hő-vagy hideghullámok
- halálfélelem vagy a megőrüléstől való félelem
A pánikrohamok közötti időszakban további problémát jelent a rohamok ismétlődésétől való félelem, mely a tünetmentes időszakokban is megnehezíti a pánikzavarral küzdők mindennapjait.
Rengeteg pánikbetegnek segítettünk már
egyeztess hozzánk időpontot:
Szorongástól a pánikzavarig
A szorongás, bár általában negatív, kellemetlen jelenségként tekintünk rá, hasznos, a túlélésünket segítő jelzés. Rendszerint olyan helyzetekben jelentkezik, mikor fizikailag vagy lelki értelemben veszélyben vagyunk. A szorongás tehát egy figyelmeztetés, ami segít nekünk felismerni, hogy valamilyen fenyegetés miatt óvatosabbnak kell lennünk, körültekintőbben kell eljárnunk.
A szorongás akkor válik problémássá, ha kellő ok nélkül, vagy túlzott intenzitással jelentkezik, ezáltal nem segíti, hanem éppen gátolja, hogy az adott helyzetet sikeresen tudjuk megoldani. Ez a fajta szorongás számos mentális betegség előjele vagy velejárója lehet.
A pánikbetegség diagnózisát akkor állítják fel, ha a váratlan pánikrohamok visszatérően megjelennek, és legalább egy hónapon át jelentős mértékű szorongás van jelen újabb rohamtól, vagy a rohamok következményeitől (pl. mit fognak szólni, ha meglátják). Egy-egy pánikroham tehát bárki életében előfordulhat jelentősebb stressz hatására, visszatérő rohamok és az azoktól való félelem esetén azonban érdemes segítséget kérni.
Első cikkünkben meghatároztuk, hogy mik a pánikrohamok és a pánikbetegség, a folytatásban pedig megtudhatod, milyen gyakran fordul elő, kiket érint általában, és milyen más betegségekkel szokott társulni: